1Móz 1,26.2,7

“Akkor ezt mondta Isten: Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá: uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a jószágokon, az összes vadállaton és az összes csúszómászón, ami a földön csúszik-mászik… Azután megformálta az Úristen az embert a föld porából, és az élet leheletét lehelte az orrába. Így lett az ember élőlény.”

Milyen csodálatos, hogy a Biblia lapjain az ember először csak egy gondolatként, egy elhatározásként jelenik meg: Alkossunk embert! Isten elvégezte a teremtés munkáját, majd kigondolta azt, hogy Ő miképpen lesz benne jelen látható módon: Alkossunk embert a képmásunkra! Még csodálatosabb tehát az, hogy Isten az embert arra gondolta megteremteni, hogy az Ő képviselője legyen, hogy Teremtő Urát megjelenítse a világban. Valaki azt mondta egyszer, hogy ha Isten nyilvánvalóbbá tenné magát, ha látható lenne, akkor nem lenne szükség a hitre. A fönti sorokból viszont az derülhet ki, hogy ha nem látjuk Istent a világban, az az ember hibája, aki nem képes Istenének képmása lenni. Isten nem máshogy, nem égből lenyúló kéz formájában akar látható lenni, nem mennyei szózat által akar hallható lenni, hanem mindezt az emberen keresztül akarja véghezvinni: rajtunk keresztül cselekedni és beszélni.

Megformálta az Úristen ezért az embert a föld porából, s valóban: nincs semmi olyan anyag a szervezetünkben, amit a földben ne találnánk meg! S ezt a földkupacot élőlénnyé tette az Úr egyetlen lehelete által. Amit az emberi tudomány soha nem fog tudni megtenni, hogy élettelen anyagból élőt csináljon, azt Isten egy mozdulattal megtette. Megformálta Isten a saját képére és hasonlatosságára…, aztán az ember formált és formál ma is isteneket a maga képmására.  Ezért van az, hogy a világban az embert a maga formálta isteneivel, annak gonoszságát, elesettségét, a természet erőinek kiszolgáltatottságát látjuk Isten helyett. Az embert, aki nem ura a helyzetnek – ahogy azt eredetileg Isten gondolta – hanem elnyomottá vált mindenektől. S ennek terheit hordozzuk naponként.

Isten azonban nem függesztette fel tervét. Jó, ha tudod: Te is Isten gondolataként születtél meg! Mielőtt az anyaméhben megformálódtál volna, Ő már tudta, hogy Te ki leszel. Megformált Téged is és élet leheletét kaptad Tőle. Azért, hogy képviseld Őt, hogy tedd az Ő cselekedeteit, hogy uralkodj a helyzeten! Lehet, hogy érzed: nem vagy képes erre. Nem vagy isten, cselekedeteid elhibázottak, beszéded meggondolatlan és bántó, és a helyzet uralkodik fölötted ahelyett, hogy fordítva lenne.

Isten ezért küldte el Jézus Krisztust: hogy újjáteremtsen mindent, Téged is! Hogy Általa képes legyél újra Istent képviselni, hogy láthatóvá tedd Őt a világban, hogy az Ő tetteit cselekedd, az Ő szavait szóld, hogy fölülemelkedj a helyzeten! Ehhez csak azt kell tenned, hogy elhidd: Krisztus itt járt a földön. Azon a földön, melynek porából megalkotott Téged. Érted járt itt, s Érted halt meg, hogy Benned újból Élet legyen! Élj ezzel a kiváltsággal és lehetőséggel, tedd láthatóvá Istent, s az Ő akaratával uralkodj az életed fölött!