Ifjúság

Konfirmáció, 2018.

Egyházközségünk  önállóságának első esztendejében öt fiatal tett konfirmációi fogadalmat, részesültek áldásban és felhatalmazásban az úrvacsorával való élésre: Jámbor Réka, Móréh Zsófia Alexandra, Sallai Bernadett, Szalai Gábor és Tomory Viktória Erzsébet.

Isten segítse őket fogadalmuk megtartásában!

 

Tovább olvasás…

Egy nem eltékozolt hétvége

2017. február 24-26-ig ismét eltöltöttünk egy hétvégét Galyatetőn gyülekezetünk konfirmandusaival. Hagyományosan nem csak őket (az idén négyen vannak), hanem az ifiseket is vittük, de most először a kiskonfisok is velünk tartottak, akik majd csak jövőre fognak konfirmálni. Szintén hagyomány most már, hogy a vasadi ifjúsággal együtt voltunk, bár mindkét gyülekezet növekedése miatt lassan szakítanunk kell az ilyen jellegű közös alkalmakkal. Mi 16-an, ők 20-an voltak, így együtt erősen próbára tettük az épület befogadó kapacitását. De mégsem volt eltékozolt hétvége, hiszen az áhítatokon a tékozló fiú példázatán keresztül igyekeztünk a fiataloknak hirdetni Isten igéjét a vélt szabad élet kudarcáról, a visszatérés, megbánás lehetőségéről, az atyai kegyelemről, s arról, hogy bizony nem olyan rossz és savanyú dolog keresztyénnek lenni, mint az talán elsőre látszik a számukra.

Sok játék, még több tanulás, beszélgetés, kirándulás által érezhettük Isten jelenlétének erejét, s reménykedünk, hogy a szép emlékeken túl valami sokkal de sokkal többet kaphattak. Olyat, ami egész életre, örök életre szól.

Tovább olvasás…

Egy igazi hős

“Egy igazi hős” címmel tartottuk meg idei gyerekhetünket Monorierdőn, 2016. június 27. és július 1. között. Világunk kitalált hősei és celebjei között egy olyan valós személy életén keresztül tanítottuk a gyermekeket, aki – bár 4000 évvel ezelőtt élt – mégis a legnagyobb hithősök között említi a Biblia. Ábrahám, aki meghallotta az addig számára ismeretlen Isten hangját, hitt ennek az Istennek és rábízta életét, amikor azt kérte tőle, hogy “Menj el földedről, rokonságod közül és atyád házából arra a földre, amelyet mutatok neked!” (1Móz 12,1) Elhitte, hogy valóban nagy néppé lehet annak ellenére, hogy ő maga 75 esztendős és nincs még gyermekük feleségével, Sárával. És amikor elindult az ígéret földje felé, az ismeretlen Kánaán felé, és eltelt még 25 év gyermektelenül, akkor is hitte, hogy 100 évesen is beteljesíti az Úr az ígéretét. És így lett. De nem rendült meg hitében akkor sem, amikor a legnagyobb próba elé állította őt Isten és azt kérte Ábrahámtól, hogy áldozza föl Izsákot, az ígéret gyermekét égő áldozatként. Persze, ezt nem kellett megtenni, de Ábrahám kész lett volna rá. “Azt tartotta ugyanis, hogy Isten képes őt a halottak közül is feltámasztani. Ezért vissza is kapta őt, aki így a feltámadás példájává lett.” (Zsid 11,19) Saját korát jóval megelőzve hitt Ábrahám a feltámadás csodájában is, ami azért az Egyetlen Fiúért adatott mindnyájunknak, Aki a Golgota keresztjén áldoztatott fel.

Aki ebben hisz, az hőssé válhat ma is. Olyan dolgokat mer megtenni, amihez mások gyáváknak bizonyulnak, olyan dolgokra lesz képes, amire emberileg nem lenne lehetőség, olyan csodákat élhet át, amit hit nélkül soha sem. S ez valóban így van! Jó volt erről beszélni a gyermekek közt, hogy a Biblia világa nem a múlté, hanem az övéké, a jelené és a jövőé, amit Isten mindnyájunk számára tartogat. Csak el kell hinni és fogadni.

Tovább olvasás…

Konfirmáció, 2016

Konfirmáció 2016

Gyülekezetünkben idén 7 gyermek és 2 felnőtt tett konfirmációi fogadalmat, majd részesült áldásban a pünkösdvasárnapi ünnepi istentiszteleten. Isten segítse mindnyájukat fogadalmuk megtartásában, s vezesse tovább őket a hit, a remény és a szeretet útján!

“Éppen ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára.” (Fil 1,6)

Tovább olvasás…

REFISZ Kupa, 2016. május 28.

Hála és köszönet van szívünkben Isten felé, hogy eljuthattunk a Református Ifjúsági Szövetség focikupájára. Úgy indultunk el, hogy nem az számít mennyi gólt tudunk lőni, hanem az, hogy részt vehessünk ezen az alkalmon, és testileg-lelkileg fejlődhessünk, tanulhassunk az eddig gyakoroltak alkalmazásából. Akár veszítünk, akár nyerünk, mindent Isten dicsőségére teszünk!

Mindannyiunk számára nagy élmény volt ez az alkalom, hiszen nem vettünk részt még ilyen eseményen. Istennek hála és dicsőség azért is, hogy összemérhettük az eddig megszerzett játéktudásunkat más gyülekezetből érkező református testvéreinkkel is. És külön öröm volt számunkra, hogy játszhattuk egy barátságos mérkőzés fél idejét a diósjenői leánycsapattal, de ez már a végeredménybe nem számított bele. Az ellenfeleink, akikkel “Dávid és Góliát” csatát kellett kiállni, a következők voltak: Noszvaj, Rózsatér FC, Mickey’s FC és a Kispest csapata. Szívvel és hittel reménykedünk, hogy a továbbiakban is a hitünk útján Isten hozzásegít játékunkhoz, ami által még tovább fejlődhetünk lelkiekben és testi erőnlétben egyaránt.

Hálás szívvel köszönjük lelkipásztorunknak, Tibor bácsinak, hogy felkészített mindnyájunkat hétről hétre lelki tanításokban is! És mindazoknak is köszönjük, akik ezen a napon bátorítottak, biztattak minket, és szüleinknek akik velünk voltak ezen a napon, ahogyan velünk vannak az élet mindennapjaiban is. Még ha az eredményeink nem is érték el azt, amit vártunk, mégis azt mondhatjuk bátor szívvel hogy győztünk, hiszen Isten velünk volt és van, mint ahogy Dáviddal is vele volt amikor Góliát ellen kellett kiállnia a csatában!

(Gáspár József)Tovább olvasás…