Titokban szálló angyalok

“Vigyázzatok: kegyességeteket ne az emberek előtt gyakoroljátok, csak azért, hogy lássák azt, mert így nem kaptok jutalmat mennyei Atyátoktól. Amikor tehát adományt adsz, ne kürtöltess magad előtt, ahogyan a képmutatók teszik a zsinagógákban és az utcákon, hogy dicsérjék őket az emberek. Bizony mondom nektek: megkapták jutalmukat. Te pedig amikor adományt adsz, ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb, hogy adakozásod rejtve maradjon; és majd a te Atyád, aki látja a rejtett dolgokat, megjutalmaz téged. ” (Máté evangéliuma 6,1-4)

A modern hadviselés eszközei a harci helikopterek. A radarok pásztázómagassága alatt, a légvédelem számára láthatatlanul közelítik meg a célt, és meglepetésszerűen támadnak. Az eredményességüket az határozza meg, hogy mennyire sikerül “láthatatlanoknak” maradniuk. Ugyanezért fejlesztették ki a lopakodó bombázó repülőgépeket is, hogy a radarok által befogható magasságban is titokban tudják rendeltetési helyüket elérni. A modern haditechnika halálosztó angyalai tehát igyekeznek titokban tevékenykedni, mert ez sikerük záloga.

Isten bennünket, keresztényeket is angyalokká (azaz küldöttekké) akar tenni. Nem a halál, hanem az ÉLET angyalaivá, hírnökeivé. Arra rendelt minket, hogy az általa számunkra elkészített jó cselekedeteket elvégezzük. “Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk.” (Ef 2,10) Így tehát mindaz a jó, amit teszünk, nem a mi érdemünk, hanem Istené, aki felszabadított bennünket a jó cselekvésére. Az Ő dicsőségét, gondoskodását és szeretetét hirdeti mindaz, amit embertársainkért tenni tudunk. Mert fő motivációnk nem más, minthogy e jó cselekedetek által megháláljuk Isten irántunk való jóságát, és önzetlenül tovább adjuk szeretetét.

Ha így és ezért teszünk jót, azt titokban tesszük. Nem hirdetve, nem kérkedve, nem kitárva karjainkat, várva az elismerést minden oldalról. Miért? Azért, hogy még véletlenül se minket dicsőítsenek az emberek az elvégzett jó cselekedetekért. Nagy alázatot igényel ez, hiszen, ha mélyen magunkba nézünk, láthatjuk: jó cselekedeteink sokszor nagyon is önös érdekűek. Lehet, hogy Istenre hivatkozunk, de a végcél mégis csak az, hogy elismerjenek engem az emberek, és még Istentől is dicséretre számítok. Lássák, mennyi mindent hajlandó vagyok értük megtenni, milyen nemes lelkű vagyok,  mennyi áldozatot hozok, mennyire nagy hívő és jó keresztény vagyok, és majd úgy gondolom, hogy a végítéletnél lesz mit felmutatnom az Úrnak, miért is engedjen be az Ő országába. És végül arra következtetésre jussanak az emberek: “Hát igen, az Úr jól választott, amikor engem választott!” A mennyország kapuja pedig az ilyen embereknek lesz szélesre tárva. Cselekedeteim tehát már szavak nélkül is engem dicsérnek.

De hol van mindebben az az üzenet, hogy milyen áldozatot hozott az Úr ezért a világért? Hol van ebben az, hogy kegyelemből van örök életem, és nem jó cselekedetekért? Aki így tesz, az lebecsüli Krisztus áldozatát, és úgy gondolja: ki kell azt egészítenie saját cselekedeteivel.

Egy egyszerű teszten eldöntheted te magad is, hogy amit teszel, önmagadért vagy Isten dicsőségére teszed. Válaszold meg a következő kérdéseket önmagad számára: Ha soha senki nem tudná meg mindazt a jót, amit teszel másokért (adakozás, tevőleges segítség, stb.), akkor is megtennéd-e? A jót önmagáért vagy önmagadért teszed?

Persze, mindenkinek jól esik a dicséret, hisz’ emberek vagyunk. Azt írja a Biblia: “Más dicsérjen téged, ne a te szájad, az idegen, és ne a te ajkad!” (Péld 27,2) De nem lehet ez a cselekedeteink motivációja. Ne tudja a jobb kezed, mit csinál a bal! Legyél olyan angyala Istennek, aki inkább titokban száll oda, ahol a szükség van, mert a te eredményességed is ettől függ. Azt ígéri az Úr, hogy aki ebben a világban törekszik dicséretre, az az emberektől kapott dicsérettel meg is kapta minden jutalmát. Aki viszont titokban, nem kürtöltetve maga előtt cselekszik embertársai javára, az Isten dicsőségét keresi, és meg is fogja találni azt az örökkévalóságban. És ez minden emberi dicséretnél többet ér. Ebben méretik le küldetésünk sikere.